Miért a Waldorf?

Mi a Waldorf
és miben más?

Napjaink

Hírek intézményünk hétköznapjaiból

Aranyhal

Működésünk, óvodánk, iskolánk

Történetünk

Az Aranyhal története valamikor 2013-ban kezdődött, amikor összetalálkozott két család. Elkezdtünk arról beszélgetni, milyen jó lenne, ha Pakson vagy környékén működne egy alternatív óvoda. Olykor lelkesen beszélgettünk, olykor hetekig nem esett szó az ötletről. Majd 2014. nyarán egy újabb család csatlakozott hozzánk, így új energiát nyertünk. Akkor már tudtuk, hogy Waldorf óvodát szeretnénk. 2014. októberében megszerveztük az első, nyitott beszélgetést az érdeklődők számára a paksi gyermekkönyvtárban. Ezek után már öt család közös ügyévé vált az óvoda, egyre többet találkoztunk, beszélgettünk az ötleteinkről, elképzeléseinkről. Még valójában fogalmunk nem volt, hogy mi is áll előttünk, hogyan is kell egy óvodát megalapítani. Decemberben újabb három család csatlakozott, akik már az iskola alapításának csíráját hozták magukkal.

2015. január 20-án megalapítottuk az Aranyhal Waldorf Egyesületet. Feladatunk és küldetésünk az volt, hogy 2015 szeptemberében már egy működő óvodánk és első osztályunk legyen. Onnantól kezdve heti rendszerességgel találkoztunk, minden csütörtök délutánt együtt töltöttünk, sokszor estébe nyúlóan beszélgettünk, vitatkoztunk, sírtunk, nevettünk. Ekkor még nem volt épületünk, így egy kávézó vált a törzshelyünkké.

A heti beszélgetéseink mellett folyamatosan előadásokat szerveztünk az érdeklődő családoknak. Olykor csak beszélgettünk, vagy különböző, a témában jártas előadókat hívtunk – akár tapasztalt Waldorf pedagógus, oktatási szakértő, vagy régi Waldorf szülő személyében. Néha elhagyott bennünket a lelkesedés, talán sokszor fel is adtuk volna. De mindig új lendületet kaptunk, amikor jött egy újabb ötlet, vagy egy új érdeklődő család.

Az adminisztrációs, engedélyezési folyamat először lehetetlennek tűnt, de kezdtünk egyre elszántabbak és erősebbek lenni, így együtt. A sok-sok órás beszélgetésekből kezdtek konkrét feladatok kiemelkedni, mindenkit megtalált a rá szabott felelősség, feladat.

Tavasszal az épület is ránk talált, a dunakömlődi régi általános iskola képében. Így 2015 nyarán megindulhatott a fizikai megvalósítás is. Egy évek óta használaton kívüli épületből kellett kialakítanunk az óvodát és iskolát úgy, hogy ez minél kevesebb befektetéssel és kompromisszummal megvalósulhasson. Talán itt kezdtünk igazán közösséggé formálódni. Volt olyan család, aki a nyár minden egyes napját az épületben töltötte. Volt, aki csak néha ért rá, de akkor is jött csiszolni, vakolni, festeni. Ha valaki elfáradt, jött helyette más, aki friss energiát hozott. Így váltottuk egymást. Közben a gyerekek már belakták, magukévá tették a kertet, az épületet.

Végül nyár végén a működési engedélyt és a Waldorf Szövetség engedélyét is megkaptuk, így szeptember 1-jén hivatalosan is megkezdhettük a működést egy óvoda csoporttal és egy elsős osztállyal.

Az alapítás során sokszor gondoltunk arra, hogy „majd szeptembertől könnyebb lesz”. Sokszor ez a gondolat vitt bennünket előre. Azóta nyugodtan mondhatom, hogy az aranyhalas élet nem lett könnyebb, nyugodtabb. De ma már egy sokkal szorosabb, erősebb közösséggé formálódtunk, mindenki tudja, hogy mi a dolga, és ami a legfontosabb: gyermekeink jól érzik magukat, önmaguk lehetnek, tanulnak, fejlődnek, egyre magabiztosabban mozognak a világban.